Hegesztési hibák, hibásnak hitt hegesztőgépek és más legendák...

Azért született ez a cikk, mert gyakran találkozunk azzal a panasszal, hogy A GÉP NEM JÓ,  amiről aztán kiderül, nem a géppel van baj hanem a körülményekkel. Igyekszem tisztázni ezeket a gyakori malőröket egyrészt hogy elkerülhessük, másrészt ne csináljunk magunkból bolondot.
Vigyázz fizikai tartalom!!!

Nem hegeszt, nincs ív, megint szar ez a dög...

Gyakran kényszerülünk arra hogy hegesztőgépünket a kiépített elektromos hálózattól távolt kell üzemeltetni. Ilyenkor a mai inverteres mobil hegesztő gépekkel könnyű dolgunk lenne hiszen hordozni könnyű őket, az áramforrásra kevésbé érzékenyek, viszont ha nem tudjuk milyen szabályokat kell betartani gondjaink akadhatnak.

Tudnunk kell hogy minden elektromos vezetőnek van ellenállása, ez arányosan nő azzal minél vékonyabb és minél hosszabb a szóban forgó vezető. Sok esetben ennek hatását nem érzékeljük mert nincs műszerünk ennek kimutatására, gépeink teljesítmény változását észre sem vesszük. Viszont a hegesztés innen tekintve kényes művelet, mivel nagy teljesítmény igénye miatt legtöbbször amúgy is maximumon terheli az adott hálózatot.

Életkép példának: Fészer mellett hegesztünk a kertben, szokásos narancssárga nagyáruházi hosszabbítónkkal és nem hegeszt rendesen a trafó, vagy lecsapdossa az automatát az inverter... Mi baja lehet?

Kezdem:

Az utóbbi 15 évben elhanyagolt fejlesztésű hálózat néhol csúcsidőben nem üti meg az előírt feszültséget.
A lakás hálózata 16A-re és max. 20 méteres vezetékhosszra lettek méretezve. Ezzel szemben amikor felhúztuk kalákában a sufnit, betoldottunk még 20 métert valami maradék kábelből, hiszen úgy is csak egy körte lesz rajta...

A nagyáruházi narancsszín hosszabbító 0,75 mm² keresztmetszetű, abból is 15 méterest vettünk és lehet, még csak le sem tekertük a használathoz, legrosszabb esetben egy régi fémdobra van feltekerve.

Magyarázat:

Tudjuk hogy az áramszolgáltatók sokat spóroltak azon (vagy tényleg nem látták értelmét a belföldi viszonyok miatt) hogy nem fejlesztettek, az utóbbi években. A szabványos 230V-os középfeszültség sokszor -főleg vidéken- inkább csak 210-215V csúcsidőben. Előfordulhat az is hogy az alhálózaton sok induktív terhelés van mint különféle villanymotorok, transzformátorok Ezek, mivel nincs kötelezően előírt úgynevezett kompenzáció így fázistolódást okoznak. (ez a jelenség röviden azt jelenti hogy a szinuszos váltakozó áram esetén a feszültség 50Hz-es váltakozását nem követi azonnal az áram váltakozása. Minél többet késik az áram, annál nagyobb fázisszög, annál kevésbé hatékony a hálózat. Ezt a jelenséget lehet kompenzációval csökkenteni) Ez minden fogyasztót kedvezőtlenül érint, ráadásul nehezen kimutatható a hálózat mérésével, speciális műszert igényel!

Technikai részletek:

Mikor egy épület villanyszerelését végzik, adott szabványok szerint választják meg a vezetékek vastagságát, a biztosíték mérete, valamint a leghosszabb vezetékszakasz alapján. Azonban ha tovább visszük hosszabbítóval, nem garantált a megfelelő feszültség. Ha hosszabbítót kell használnunk, akkor nem elég elolvasni a ráírt maximális terhelhetőséget, mert az csupán arról tájékoztat, mi az a maximális áram erősség amitől még nem hibásodik meg a szerkezet.

Az a fránya fizika:

Ha a hosszabbítót feltekerjük akkor úgy viselkedik mint egy tekercs, akadályozza benne az áram folyását. Sőt ha mindezt egy fémből készült dobon tesszük akkor ez a hatás nem csak erősödik, de igen jelentős veszteséget is okoz ami a zsebünkre megy.

Összességében ezek a hatások azt eredményezik hogy problémánk lesz a hegesztéssel. Transzformátor melegszik, de csak ragad a pálca, nem olvaszt le megfelelően, az inverter meg letilt, túlterheli a biztosítékot, pedig ezt ez odáig nem csinálta...

Mit tudunk tenni?

- Kérhetjük a szolgáltatót vizsgálja meg a hálózatot és szolgáltasson megfelelő teljesítménnyel.

- Kérhetünk nagyobb biztosítékot -hálózatbővítés-, bár ennek hálózatfejlesztési költsége van.

- Saját induktívan terhelő eszközeinkre (motorok, transzformátorok) szakember segítségével szereltethetünk fázisjavító eszközöket.

- Saját hálózatunkon cseréltessük ki a régi vezetékeket szakemberrel, ellenőriztessük nem fáradtak-e el az automaták.

- Használjunk a vezetékhossznak megfelelő hosszabbítót. 1,5 mm² keresztmetszet alatt ne használjunk hosszabbítót hegesztéshez. A kábelt használatkor mindig tekerjük le teljes egészében és ne használjunk fémből készült házilag készített kábeldobot, ez érintésvédelmileg is bajos!

-Ha van rá módunk és nincs más megoldás, szerezzünk be 3 fázis megtáplálású hegesztőgépet.

- Ne vegyünk narancssárga hosszabbítót szárítókötelet!

Azok az öreg "CO" hegesztőgépek...

Sokszor hoznak gépet azzal hogy csak fecskefészket rak, nincs rendes ív, fröcsköl, pattog összevissza. Az esetek nagy részben nincs emögött semmilyen meghibásodás, csupán a karbantartás hiánya áll. A gépek legkényesebb része a huzal előtolás, és ha ez nincs rendben akkor semmi sincs rendben. Van pár dolog amit szem előtt kell tartani:

• A huzal porosodik, rozsdásodik és ez mind az előtolóban vagy a munkakábelben gyűlik majd össze és biztos anyázást okoz. Tartsuk szárazon, pormentesen a huzalt. Ha a nem olyanok a körülmények akkor használaton kívül legalább egy nylon szatyrot húzzunk a dobra, le sem kell ehhez venni.
• A pisztoly alkatrészei nagy igénybevételt szenvednek el, legkritikusabb az áramátadó amit a népnyelv dűzninek hív (az a réz biszbasz a pisztoly legvégén, ebből búj elő a huzal), Mindig ezzel kezdjük a javítást ha gond van, cseréljük ha kopottnak tűnik.
• Gázterelő egy örök darab lenne ha rendszeresen tisztogatnánk, néha fröcskölésgátlóval bevonnánk (mindegy hogy spray vagy zsír) és persze nem kopogtatással béna harkály módjára távolítanánk el a feltapadt fröcseket.
• Ne tapossunk a munkakábelen, de főleg ne járjunk át rajta raklap emelővel, targoncával, gépkocsival, ne ezzel húzzuk magunkhoz a gépet, ne nézzük ugrálókötélnek.
• Akármilyen gondosak vagyunk, néha tisztítani kell sűrített levegővel az előtolót vagy a munkakábel belsejét, DE SOHA NE FÚJJUNK BELE SEMMIFÉLE KENŐ VAGY TISZTÍTÓSZERT!
• Néha húzzuk ki a huzalvezetőt (pár dob után) és ellenőrizzük és tegyük vissza.
• Hegesztőgépet néha portalanítsuk ki. Ehhez ki kell húzni a hálózatból, levenni a burkolatot.
• Soha ne kapcsoljuk a fokozatot hegesztés közben -ahol fokozat kapcsoló van-, üzemmódot se tanácsos.
• A hegesztőgép huzaltere nem raktár, hulladéktároló.
• Ne talpaljuk meg a biztosítékokat ha kiég. Régi magyar gépekben előszeretettel alkalmaztak üvegcsöves biztosítékokat, ezek néha kiégnek jelezvén, hogy valami baj van -jellemzően nehezen tolja ilyenkor a huzalt a gép, azaz tegyük rendbe a munkakábelt-. Ha mégis rosszalkodunk és talpalunk, akkor számoljunk vele hogy vagy az elektronika megy gajra vagy az egész gép füstölő tábortűzzé válik.

Nem teljes a lista, még vagy ezerféle módon gyalázhatjuk meg gépünket, de ezek a leggyakoribb rosszaságok.

Ha viszont mindennek vége, akkor kell egy újat venni, ehhez itt egy kis segítség:

http://www.szikrahegesztes.hu/fooldal/akcio/mma-gepek-akcioja

http://www.szikrahegesztes.hu/fooldal/akcio/mig-mag-gepek-akcioja

Szikra