Hegesztőgépek közötti különbség avagy miért olcsóbb a drágább.

Sokszor teszik fel a kérdést: miért érné meg márkás hegesztőt venni sokkal több pénzért?! Persze ilyenkor sorolom az indokokat, de valóban belegondolva miért?

Minek költenénk az érettségi öltönyre, ha csak az életben egyszer vesszük fel?! Kár bele a minőségi gyapjú, az előnyös szabás, a kényelmes gallér. Persze enélkül valószínűleg soha többet nem is fogjuk viselni, ha alkalom lenne rá, akkor sem. Így lesz az olcsó a legdrágább ruhadarabunk.

Lehet, hogy sutának hangzott ez a hasonlat, de talán nem is olyan vad. Egyszer akarunk használni egy hegesztőt, egy kis ház körüli „taknyoláshoz”? Akkor lehet, hogy jobban járunk, ha kölcsön kérünk egyet vagy bérlünk. Számoljuk csak ki: alap hegesztőt 2000Ft-ért kölcsönözhetünk egy napra, így hetekig kell dolgoznunk vele azért, hogy megérje venni egyet. Nem?

Viszont aki gyakrabban vág bele, vagy szakmája az, hogy hegesszen, ott már más a helyzet. Miben más a költségkímélő egy márkás darabhoz képest? Persze ezt nem igazán ismertetik a gyártók, még az sem, akinek igazán lenne mire büszkének lenni. Sajnos azt látom, hogy a komoly gyártók marketing gépezete nem nagyon ért ahhoz, amivel a cége valójában foglalkozik, sőt jobbat mondok, általában a kereskedő hálózat sem. Ezért most lássuk az érveket!

Mire is az árkülönbség!?

Első fontos tényező a bele fektetett munka költsége. Ahhoz, hogy jó hegesztőnk, akár kocsink vagy bármilyen más cikkünk legyen, sok, nagyon sok mérnöknek kell a tudásának és persze idejének legjavát adni, hogy a szerkezet hibamentesen, gyermekbetegségek nélkül tudja azt, amit a kézikönyvben megígértek:

Egyik ilyen dolog a teljesítmény. Legtöbbször nem is arról van szó, hogy nem elég nagy, hanem hogy nem elég kicsi. Vannak estek, amikor az, hogy egy hegesztőgépet nem lehet 20 amper alá szabályozni, egyszerűen lehetetlenné teszi a munkát. Hol kell ilyen? Ha vékony lemezt akarunk AVI hegesztéssel összekötni. De például hiába tud egy gép pulzus hegesztést, ha az alsó érték nem elég alacsony. Olyan mintha nem is lenne, akkor meg minek vettük meg? Így már az olcsó nem is olyan olcsó.

Beállíthatóság: Ma már minden gép hozza, néha olyan dolgokat is szabályozhatunk rajtuk, aminek vagy semmi értelme, vagy olyan nagy tartományban kifejezetten haszontalan. Ez főleg akkor okoz gondot, ha csak egyszerűen hegeszteni szeretnénk, semmi mást, de aztán többet foglalkoznunk a gombok csavargatásával, mint a munkával. Értékelhető ezek után, ha csak egy vagy két fontos paramétert állítunk be, a többi a gép dolga. Hiszen azért gép, hogy nekünk dolgozzon, ne mi legyünk a rabszolgái. Mert ugye az idő pénz!

Energia fogyasztás: Árammal kapcsolatban olyanok vagyunk mint szamár az ABC-vel; jóformán semmit nem tudunk róla, pedig nem ártana. A mai energia árak és növekvő környezet szennyezés mellett meg kell tanulnunk okosan használnunk amink van. Ha gépünk hatékonyan használja fel a drága energiát akkor több marad nekünk. Mitől függ ez? Hatékonyság, vagy hatásfok. Ez akkor jó, ha minél közelebb van a 100%-hoz. Másik fontos tényező a fi értéke. Ezt is megadják az adatok közt. Ez minél közelebb van 1-hez annál kevesebb meddő teljesítményt dobunk ki az ablakon. Akit érdekel, nézzen utána: fázisjavítás.
Itt jön képbe a használhatóság is: ha kevés energiára van szükség, meg hatékonyak vagyunk vele, akkor nem okoz gondot ha vékony és valószínűtlenül hosszú kábelen kell az áramot vezetni.

Szerviz: Mitől barát a barát? Segít ha baj van, számíthatunk rá. De ha csak kifogásokkal traktál, akkor nem is igazi barát. Ugyan ez van, ha egy gép túl sokat tölt szerelőnél, vagy túl hamar elkövetkezik ez a pillanat.

De mi árt egy gépnek? Például a saját mérnöke, aki úgy gondolta „jó lesz az úgy, kibírja, ha nem használják sokat maximumon”. Pedig de, használni fogják maximumon, sőt gyakran éppen ott.

Árt a gépnek ha sokad vonalas gyártó trehány minőség ellenőrzés mellett vagy éppen neves gyártó, de ellenőrzésen kipottyant szériájából építkeznek.

Árt a gépnek, ha nem tesztelik őket elég sokáig, így maradnak benne a gyermekbetegségek.

Nem vezet jóra ha a gyártó nem veszi figyelembe a vevők körülményeit, ugyanis nem pormentes, tiszta szobában fogják használni a gépet. Igen, kap majd szikrát, köszörűport, fémport, salakot, néha vizet is.

Nem szándékom mindenkit költséges masinák vásárlására buzdítani, de ha spórolunk, tegyük azt okosan. Névtelen gyártók, akik tegnap még rezsót vagy villanykörtét gyártottak, valószínűtlenül olcsó termékei láttán ébredjen a gyanú, mi az, amin sikerült megtakarítani a költségeket:

Mérnökön? Akkor biztos majmok tervezték?!

Alapanyagon? Hulladékból van vagy bontott anyagokból?!

Ellenőrzés? A vallásos tapasz nem gyógyít minden bajt!

Nincs rajta busás haszon? Végül is fejlett technológiát gyártanak, ugye nem gondoljuk, hogy közben kenyéren és vízen élnek?!

Környezeten? Igen, van akinek az itt és most számít, nem érdekli, gyermeke vagy unokája hol és hogyan fog élni!

Persze ez is olyan, mint a foci: mindenki ért hozzá, így nem is kell megszívlelni a tanácsokat. Mert ahogy mindenki a saját szerencséjének, úgy balsorsának is a kovácsa.