Milyen CO hegesztőt válasszak?

A pongyola címből is kitalálhatták, de ha mégsem akkor jelzem, akik akadémiai értekezést várnak a MIG-MAG hegesztés világújdonságairól itt most be is fejezhetik az olvasást, nem lesz erről szó. Akik itt maradtak, azokat viszont szívből üdvözlöm újabb, műkedvelőknek szóló írásommal!

Páran fogják a fejüket. Tudom, hogy a cím nem szabatos, de akkor van munkámnak értelme, ha eljut azokhoz, akiknek szántam. Márpedig a keresőszavak ebben a témában azt mutatják, így keresnek rá legtöbben erre a kérdéskörre. A cikk feladata segíteni azoknak akik nem életük céljának választották a hegesztés művészetét, csupán próbálnák a kiguglizás, fórumozás, hosszas és féligazságokkal, népi legendákkal szegélyezett útját kerülővel megoldani.

Igen, "CO hegesztőnek" nevez a népnyelv minden ívhegesztést, amit vékony, feltekert huzallal végeznek, függetlenül attól hogy milyen gázt használnak vagy használnak-e gázt egyáltalán. Igen, nem tévedés! Bár nem mai technika, de léteznek huzalok, amikhez nem kell védőgáz, de erről később.

Elsőnek, mi a helyzet hegesztőgép fronton? Mostanában változnak a trendek, pár éve még azt írtam, még mindig vezet a hagyományos tarfós, de ez már nem igaz, mindeki az inverterre esküszik és nem véletlenül. De miről is beszélek:

Transzformátoros gépek

Ezek a gépek nem bonyolult masinák. Lényegük; egy teljesítményhez képest súlyos transzformátor, és egy nem sokkal kisebb fojtó tekercs, nem csekély réz vagy alu huzal tartalommal. Van bennük némi vezérlő elektronika, ami megoldja, hogy + és – pólusok legyenek és hogy a pisztolyból előbújó huzal az előtoló szerkezet segítségével megfelelő tempóval érkezzen. Ennyi elég a hegesztéshez, sőt a kiváló minőségű hegesztéshez is! Talán ennek is köszönhető hogy ez a technika még mindig őrzi népszerűségét. Mert minél kevesebb az alkatrész, annál kevesebb ok a hibára. Itt a teljesítmény fokozat kapcsolóval állítható, az előtolás meg forgató gombbal. Általában ennyi, nem több.

Transzformátor de tirisztorral

Ennél egy fokkal több, korábban ipari felhasználóknál népszerű, tirisztoros meg egyéb vezérelt áramforrások. Technika lényege hogy egyszerűbb alkatrészekkel fokozat mentesen állíthatóvá tették az ívfeszültséget és ezen keresztül a teljesítményt. Ehhez már távirányítót is lehet használni és igen pontosan be lehetett hangolni a gépeket éppen megfelelő feladatokhoz. De ezt már csak használt piacon fogjuk megtalálni, ami egy amatőr számára egy ingoványos terület, nagyot lehet bukni.

Transzformátor kezdetleges szinergiával

És ha már be lehet állítani, akkor mindjárt megjött a probléma, hogy mire-hogyan. Anyagonként, gázonként, helyzetenként más más beállítás. Ezt egy átlag is szakmunkás már nehezen ugorja meg, hála a kiváló szakképzésnek így kitalálták, hogy ezeket a beállításokat lehetne rögzíteni gyárilag és egy feliratos gombbal vagy kapcsolóval egy mozdulattal előhozni. Ezt hívják szinergiának, "synergikus" hegesztőgépeknek.

Inverterek, MosFET vagy  IGBT rendszerrel

Hosszú ideig eddig terjedt ez a tudomány. Aztán mivel népszerűek lettek az inverterek, lassan elkezdtek a gyártók gondolkodni hogy, ezt hogyan lehetne ennél a hegesztési módnál is használni. Az inverterek nem tartalmaznak nagy trafókat, sokszor nem is látni elsőre melyik is ez a fontos alkatrész. A technika lényege hogy ha a hálózati áram 50 Hz-ét átalakítjuk 15 000 vagy 100 000 Hz-re, akkor a évszázados képletek szerint egy ökölnyi transzformátor is elég a korábbi feladathoz. Pofon egyszerű, mondhatnánk miért kellett erre eddig várni?! Képzeljük el, hogy egy kismotor vagy robogó teljesítményét ki-be kapcsolgatni 100 ezer szer csupán annyi idő alatt, míg kimondom huszonegy, nem kis feladat.

IGBT misztikum

Vezérszó lett az IGBT inverteres körökben, pedig nem jelent semmi extrát. Speciális tranzisztor amit addig butítottak amíg csak ki meg bekapcsolásra alkalmas, de arra nagyon. Az úgynevezett térvezérléses tranzisztorok kőbaltája, de legalább hatékony, olcsó és igénytelen, már amennyire egy lehetelnél vékonyabb oxidált fém igénytelen tud lenni.

Hogy működik és mit tud az inverter?

Ez egy tenyérnyi transzformátorra épülő bonyolult elektronika, aminek a lényege hogy a bejövő áramot nagyon-nagy rezgéssel alakítjuk át számunkra megfelelő tulajdonságuvá. A nagy rezgés segít minimalizálni a méreteket, viszont drága alkatrészeket igényel, és bonyolult elektronikát. Egy modern gépben nagyobb számítási kapacitás van mint amivel a NASA holdra küldte az Apollo-11-et '69-ben, igaz egy átlag mobiltelefonban is.

De mi ez előnye és hátránya ezeknek a technikáknak, szólhat a jogos kérdés! Vegyük sorra:

Trafós gépek: Nehezek, nagyon nehezek, áruk nem fog csökkenni a bennük lévő szinesfémek miatt. Viszont egy jól kidolgozott technika, ami szinte minden körülmények között működik megbízhatóan. Ha valami elromlik rajta nem kell a NASA forródrótját hívni, nem kell a néha költséges gyári támogatás. Első osztályú hegesztést lehet vele művelni acélon, de legtöbbje alu-val és rozsdamentessel is tűrhetően boldogul. Ha van bennük mód a polaritás megfordítására akkor porbeles huzalokkal is jól használhatóak.

Trafós szabályzott áramforrások: Ipari gépek, szintén nagy súllyal, mivel főleg ipari gépeket csináltak csak ezzel a technikával. Tökéletes minőséget produkálnak az legtöbb anyaggal, finoman beállíthatóak, de ezt csak egészen profik tudják értékelni. Igazából ezeket a gépeket nem gyártják már, nem is nagyon érdemes rajtuk gondolkodni ha csak nem használtat szerez be valaki. Ezért említem meg vannak korai gépek amiknek az szabályzása nem olyan jól eltalált így kis árammal nem lehet velük jó -vagy egyáltalán nem-, hegeszteni. Javítás nem különösen bonyolult, viszont néha mégis költséges, mert kevés az ezt jól ismerő szakember.

Még mindig trafós de már synergikus gépek: Ezek szorították ki az előbbi típusokat. Közös jellemzőjük hogy gyakran még fokozatkapcsolósak, viszont sokkal könnyebb őket használni az előre beállított paraméterek miatt, amíg jó karban vannak. Súlyuk nagy, kezelésük viszonylag egyszerű, bár a jó munkához kell némi hozzáértés, áruk mérsékelt. A javíthatóság már jobbfajta szerelőt igényel általában, de nem hajlamosak meghibásodásra.

Inverterek: Beállíthatóság jeles szinte gyerekjáték, áramfogyasztás és hálózat terhelés minimális. Némelyikük jól védett az hálózati problémáktól, de ez sokszor abban merül ki hogy nem hajlandó dolgozni. Ezt sokszor a gépek rovására írják, pedig gyakran az ócska és szabálytalan hálózatot kellene okolni érte, de ez utóbbi a helyzeten nem változtat, gond előfordul. Súlyuk minimális, 200A-es változatban is léteznek már vállra akasztható változatok. A javítás! Ennél a fajtánál igen is hasznos ha van márkaszerviz, gyári támogatás, de ha már nincs garancia ez költséges is lehet, de főleg egy új árához képest. Kevés a hozzá értő szakember, gyári támogatás híján van ami nem javítható a költségek miatt -gazdasági totálkár.

Sajnos néha felszínre kerülnek, német vagy orosznak hazudott egyhurkapálcás bazári gatyik, már hihetetlennek tűnő teljesítményekkel. Na igen, ami túl szép hogy igaz legyen az jó eséllyel nem is igaz. Kerüljük ezeket a gépeket, nem ezért olcsók mert garázsból árulják, szervízháttér nélkül, hanem mert általában selejtezett kínai gépek, amiket visszadobtak hibásként, vagy át sem vett a megrendelő mert elbukot a MEO-n. Nem, nem lehet 230V- 16A-es biztosítékról 250-300A hegesztőgépet üzemeltetni. Nem lehet egy bizonyos árszint alatt behozni gépet még feketén sem, hacsak nem eleve elektronikai hulladék ként értékesítették. Nem, Oroszország sosem volt híres hegesztőgépeiről, meg általában az elektronikáról, nem most fogják ezt elkezdeni és nem filléres áron.

Tömény lett, tudom! De levonom a következtetést:

• Lakatos műhelynek vagy ott ahol főleg csak acélt hegesztenek, legalkalmasabb egy trafós berendezés.
• Karbantartó műhelyeknél, amikor gyakran változik az anyag és fontos a mozgékonyság ott egy könnyű inverter célszerű.
• Ahol változó anyaggal dolgoznak de nagyobb méretekben ott jó szolgálatot tehet egy trafós szabályzott vagy synergikus gép.
• Viszont ahol magas követelményeket támaszt a minőség biztosítás, fontos a precízen elvégzett munka, ráadásul a költségek utolsó fillérje is számít ott nem is érdemes másban gondolkodni mint egy inverteres synergikus teljesen paraméterezhető berendezés.
• És végül meg kell hogy említsem vannak az inverteres technikáknál olyan kombinált gépek is amelyek képesek bevonatos pálcával, AVI technikával dolgozni. Ezek a gépek igen jó alapgépei lehetnek egy kis műhelynek!

Ha segített, ha nem de döntened kell milyen gépet veszel, ehhez egy kis segítség:

http://www.szikrahegesztes.hu/fooldal/akcio/mig-mag-gepek-akcioja

Szikra