Hegesztési hibák, hibásnak hitt hegesztőgépek és más legendák...

Gyakran kényszerülünk arra hogy hegesztőgépünket a kiépített elektromos hálózattól távolt kell üzemeltetni. Ilyenkor a mai inverteres mobil hegesztő gépekkel könnyű dolgunk lenne hiszen hordozni könnyű őket, az áramforrásra kevésbé érzékenyek, viszont ha nem tudjuk milyen szabályokat kell betartani gondjaink akadhatnak.

Tudnunk kell hogy minden elektromos vezetőnek van ellenállása, ez arányosan nő azzal minél vékonyabb és minél hosszabb a szóban forgó vezető. Sok esetben ennek hatását nem érzékeljük mert nincs műszerünk ennek kimutatására, gépeink teljesítmény változását észre sem vesszük. Viszont a hegesztés innen tekintve kényes művelet, mivel nagy teljesítmény igénye miatt legtöbbször amúgy is maximumon terheli az adott hálózatot.

Életkép példának: Fészer mellett hegesztünk a kertben, szokásos narancssárga nagyáruházi hosszabbítónkkal és nem hegeszt rendesen a trafó, vagy lecsapdossa az automatát az inverter... Mi baja lehet?

Kezdem:

Az utóbbi 15 évben elhanyagolt fejlesztésű hálózat néhol csúcsidőben nem üti meg az előírt feszültséget.
A lakás hálózata 16A-re és max 20 méteres vezetékhosszra lettek méretezve. Ezzel szemben amikor felhúztuk kalákában a sufnit, betoldottunk még 20 métert valami maradék kábelből, hiszen úgy is csak egy körte lesz rajta...

A nagyáruházi narancsszín hosszabbító 0,75 mm² keresztmetszetű, abból is 15 méterest vettünk, és lehet hogy még csak le sem tekertük a használathoz, legrosszabb esetben egy régi fémdobra van feltekerve.

Magyarázat:

Tudjuk hogy az áramszolgáltatók sokat spóroltak azon hogy nem fejlesztettek, az utóbbi években. A szabványos 230V-os középfeszültség sokszor -főleg vidéken- inkább csak 210-215V csúcsidőben. Előfordulhat az is hogy az alhálózaton sok induktív terhelés van mint különféle villanymotorok, tranzformátorok Ezek, mivel nincs kötelezően előírt úgynevezett kompenzáció így fázistolódást okoznak. (ez a jelenség röviden azt jelenti hogy a szinuszos váltakozó áram esetén a feszültség 50Hz-es váltakozását nem követi azonnal az áram váltakozása. Minél többet késik az áram, annál nagyobb fázisszög, annál kevésbé hatékony a hálózat. Ezt a jelenséget lehet kompenzációval csökkenteni) Ez minden fogyasztót kedvezőtlenül érint, ráadásul nehezen kimutatható a hálózat mérésével, speciális műszert igényel!

Mikor egy épület villanyszerelését végzik, adott szabványok szerint választják meg a vezetékek vastagságát, a biztosíték mérete, valamint a leghosszabb vezetékszakasz alapján. Azonban ha tovább visszük hosszabbítóval, nem garantált a megfelelő feszültség. Ha hosszabbítót kell használnunk, akkor nem elég elolvasni a ráírt maximális terhelhetőséget, mert az csupán arról tájékoztat, mi az a maximális áram erősség amitől még nem hibásodik meg a szerkezet.

Ha a hosszabbítót feltekerjük akkor úgy viselkedik mint egy tekercs, akadályozza benne az áram folyását. Sőt ha mindezt egy fémből készült dobon tesszük akkor ez a hatás nem csak erősödik, de jelentős veszteséget is okoz ami a zsebünkre megy.

Összességében ezek a hatások azt eredményezik hogy problémánk lesz a hegesztéssel. Tranzformátor melegszik, de csak ragad a pálca, nem olvaszt le megfelelően, az inverter meg letilt, túlterheli a biztosítékot.

Mit tudunk tenni?

-Kérhetjük a szolgáltatót vizsgálja meg a hálózatot és szolgáltasson megfelelő teljesítménnyel.

-Kérhetünk nagyobb biztosítékot, bár ennek hálózatfejlesztési költsége van.

-Saját induktívan terhelő eszközeinkre (motorok, tranzformátorok) szakember segítségével szereltethetünk fázisjavító eszközöket.

-Saját hálózatunkon cseréltessük ki a régi vezetékeket szakemberrel, ellenőriztessük nem fáradtak-e el az automaták.

-Használjunk a vezetékhossznak megfelelő hosszabbítót. 1,5 mm² keresztmetszet alatt ne használjunk hosszabbítót hegesztéshez. A kábelt használatkor mindig tekerjük le teljes egészében és ne használjunk fémből készült házilag készített kábeldobot, ez érintésvédelmileg is TILOS!

-Ha van rá módunk és nincs más megoldás, szerezzünk be 3 fázis megtáplálású hegesztőgépet.